Dusza Tibor
festőművész
1961-ben született Miskolcon. Tanulmányait a nyíregyházi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán folytatta.
Izsó Miklós Képzőművészeti Körben alkotott, mesterei: Bényi Árpád és Valkovics Zoltán debreceni festőművészek voltak.
Alkotásai témája a folyamatosan változó természet és emberi környezet, melyet megpróbál egyéni látásmóddal a nézők elé tárni.
A képek témája mellett fontosnak tartja azok hangulatát, festészetének lényege a hangulatban határozható meg.
„ – Az érzés az, amit tükröznie kell egy képnek – mondja Dusza Tibor miközben egy tanyai látképet hasonlít össze egy pesti belvárosi képpel.
„- A két különböző közeg hangulatát ugyanúgy érzékelteti a festmény” –nyugtázza a művész.
A nyugodt, békés tájképek, csendéletek mellett visszatérő téma az olaszországi Velence, a szentendrei utcaképek.
Inspiráló helye a Duna part, a nyári naplementékkel, a Pilis sziluettjével, valamint a Tabán és környéke, amely még őrzi hagyományos jellegét.
A művészettörténeti stílusok közül az impresszionizmus áll a legközelebb művészetéhez és alkotásaihoz. Nem lehet képeire egyértelműen mondani, hogy realisták: „- a valóságból hangulatot felépíteni”- ez a legfontosabb irányelve festészetének. „- Akkor éri el célját a festmény, ha azt az érzést, hangulatot árasztja, mint amikor egy helyen jól érzed magad „- fogalmazza meg festészetének lényegét a művész.
Tanulmányutakon Olaszországban, Ausztriában, Horvátországban járt.
Kiállításai:
1981. Vác
1989. Budapest
1998. Göd
1999. Párizs, Kiskőrös
2000. Szentendre, Veresegyház
2001. Stuttgart
2002. Gyöngyös
2003. Gödöllő
2004. Esztergom
2005. Tata, Szekszárd, Jászberény
2006. Mezőkövesd.