A megoldatlan rejtély varázsa

Vermeer: Lány gyöngy fülbevalóval

Vermeer, gyöngy fülbevalós lánya maga a megtestesült talány. Talán ez a leghíresebb festménye, mely évente több ezer látogatót vonz, mégsem tudjuk, ki rejtőzhetett el a riadt tekintet mögött. Fehér bőr, rózsaszín orcák, nagy, aranybarna szemek és szóra nyíló, cseresznyepiros száj. A világ egyik legismertebb arca és egyben a legrejtélyesebb. A fiatal lány alakját számtalan titok lengi körül. Ki volt ő? Mi járhatott a fejében, miközben modellt állt? Létezett-e egyáltalán?

Annál is nehezebb megállapítani, ki állt portrét a holland mesternek, hiszen egy úgynevezett “tronie”-ról van szó. Ez a korban divatosnak számító portré volt, amikor hétköznapi embereket mitologikus és vallási szerepekbe bújtattak, hogy aztán minél eladhatóbb vászon szülessen ebből. Tehát az is lehet, hogy egy mit sem sejtő járókelőt fűzött be a művész a modellkedésre.

Egy másik lehetséges forgatókönyv szerint, az 1665 körül készült alkotás ihletője Vermeerék szolgálólánya volt. Tracy Chevalier regénye alapján, 2003-ban film is készült belőle, melyben a Grietnek keresztelt lány (Scarlett Johansson) cselédnek szegődik Vermeer (Colin Firth) házába, ahol felfigyel rá a festő, és miközben bevezeti a színek, formák és a fények világába, egymásba szeretnek.

A filmbeli történetet Chevalier fantáziája alakította, de nem ő az egyetlen, aki merész találgatásokba bocsátkozott a lány kilétét illetően. Vannak, akik úgy gondolják, Vermeer egyik lánya lehetett, mások szerint a szeretője. Biztos választ azonban valószínűleg sosem fogunk kapni a kérdésre. A hágai Mauritshuis (itt található ma a kép) igazgatója, Emilie Gordenker szerint az is elképzelhető, hogy a gyöngy fülbevalós lánynak sosem volt hús-vér megfelelője.

De talán nem is baj, hogy homály lengi körül a hölgy alakját. Éppen az őt körüllengő titokzatosság miatt válhatott elismert és híres alkotássá. Az elnyílt ajkak, a kimondatlan szavak azok, amelyek nem hagyják nyugodni a képet szemlélőket. A Lány gyöngyfülbevalóval erőssége épp abban rejlik, amiben a Mona Lisáé: a rejtélyességében. Chevalier szerint minden remekmű így működik: „eléri, hogy vágyjunk a megértésére, ami sosem fog bekövetkezni.”

A Vermeer élete éppen olyan talányos volt, mint a képei. A holland aranykor festészetének nagyja, Jan Vermeer van Delft életéről keveset tudunk. Az ország nyugati részén született, apja kocsmáros, selyemszövő és műkereskedő volt, és egy gazdag nő lányát vette feleségül, akitől tizenöt gyermeke született. Ma mindössze harmincöt képről állítják, hogy az ő műve.

Amennyiben időnk engedi, ne szalasszuk el a lehetőséget, tekintsük meg a 2003-ban készült filmet, mellyel átélhetjük a megoldhatatlan rejtély varázsát.