Az ünnep ókori római és viktoriánus angol hagyományokat egyesít.

Egy közismert legenda szerint a Valentin-nap eredete egészen az ókori Róma történelméig nyúlik vissza. II. Claudius császár nem akarta, hogy háború idején a rómaiak házasodjanak, ezért megtiltotta a férfiaknak, hogy megnősüljenek és érvénytelenítette a házasságokat a birodalmában. Azt gondolta, ha a katonáinak nincs családja, akkor sokkal nagyobb kedvvel vonulnak majd hadba és sokkal elszántabban harcolnak majd a csatákban. Ebben az időben élt Szent Valentin (Bálint) püspök is, aki a legenda szerint szembe szállt a császár rendelkezésével és titokban összeadta a hozzá érkező párokat. A történet szerint Valentint börtönbe zárták, majd ki is végezték, de mielőtt meghalt volna, a börtönben beleszeretett az egyik börtönőr vak lányába, akit csupán a hite erejével meggyógyított. A kivégzése előtti estén átadott neki egy levelet, melyen ez állt: A Te Valentinodtól! (A Te Bálintodtól!) Innen ered a Valentin-lap küldés hagyománya. Szent Valentin (Bálint) azóta a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentjévé vált. A viktoriánus korszakban még balszerencsének számított Valentin napi kártyát írni, ezzel szemben ma már nagyjából egymilliárd lap cserél gazdát ezen a napon.

Végül a tavasz kezdetét jelző február, a szerelmesek hónapjává vált a római civilizációban.

Magyarországon a mai formájában az 1990-es években vált népszerűvé. Magyarországra a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete vezette be a Valentin napot 1990-ben, azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a virágkultúrát és a tavasz várást.

2022.02.13.