Festmény kategóriák
Egyéb ajánlatok
Fekete Zsolt
Kétlyuk híd
Jakubik István
Nyári zápor után
Jakubik István
Egy csokor nyár
Blog bejegyzések
Elképesztő érdekességek a magyar Himnuszról!





1. Tudta, hogy a Himnusznak Magyarországon létezik szobra is?

Budakeszin, 2006-ban avatták fel a Himnusz szobrát, amely 9 méter hosszú és 4,5 méter magas alkotás. Ünnepnapokon az emlékműben, három bronzharang szólaltatja meg Erkel Ferenc művét.

 

2. Tudta, hogy számos nyelven ismerik?

A magyar Himnuszt mintegy 30 nyelvre fordították már le. Többek között arab, héber, francia, kínai, olasz, spanyol, japán, angol és német verziója is van.

 

3. Tudta, hogy benne szerepel az útlevelünkben is?

A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a Himnusz. A szöveg dombornyomással látható, azonban a zenemű kottái csak UV-fény alatt jelennek meg.

 

4. Tudta, hogy majdnem lecserélték a Himnuszt?

Állítólag az ötvenes években Rákosi Mátyás, Illyés Gyulával szeretett volna új nemzeti verset íratni, de a költő nem vállalta a feladatot. Ezt követően Kodályt is felkérte, de a zeneszerző válasza erre csak annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi Himnusz.”

 

5. Tudta, hogy majdnem örökre eltűnt az eredeti kézirat?

Kölcsey halálát követően a Magyar Tudományos Akadémia, tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, Szuhány Josephine-nal a kézirat megvásárlásáról. A kézirat végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem. A kézirat csomagja valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Csak száz év múltával bukkant fel ismét és végül 1946-ban az Országos Széchényi Könyvtár birtokába került.

 

6. Tudta, hogy az eredetihez képest napjainkra megváltozott az előadásmódja?

A magyar Himnusz megzenésített változatának felvétele 2 és fél perc hosszú volt. Ez azonban nem felelt meg a Nemzetközi olimpiai Bizottságnak, ezért a díjátadó eseményekhez használt magyar Himnuszt lerövidítették, felgyorsították, és leszállították  hangnemét.

 

7. Tudta, hogy Himnuszhoz kötik a magyar kultúra napját?

A magyar kultúra napját 1989-től kezdődően ünnepeljük január 22-én, annak okán, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát, mely a hazafias költészetének a legnagyobb remeke lett. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá az oktatással kapcsolatos szakmai elismeréseket.

 „ Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”        Bartók Béla

Ne maradjon le újdonságainkról és kedvezményes vásárlási lehetőségeinkről! Iratkozzon fel a Galéria hírlevelére, és értesüljön az elsők közt.



2022.01.23.



<< Vissza az előző oldalra



 
Adilov Alim | B.Tóth Edit | Bán Tibor | Bánfalvy Ákos | Benda Zoltán | Bényi Éva | Bimbó Tamás | Blinczinger Béla | Bóna Jenő | Bubelényi László | Budai László | Buday Mihály | Csurgó Erzsébet | Deák B. Ferenc | Dusza Tibor | Endrey Attila | Fehérvári Zoltán | Fekete Zsolt | Fucskár József | Fürst József | Garabuczy Ágnes | Herpai Zoltán | Jakubik István | Juhász Attila | Lajkó Imre | Ludvig Zoltán | M.Horváth Anna | Méhész Tamás | Pántl László | Papp György | Póka György | Radnai Zoltán | Schleif Sándor | Shymszki András | Szántó Lukács | Szász Endre | Szécsényi Attila | Szepesi Andor | Szidónia | Tarasz Tabaka | Temesvári Ferenc | Tiszavölgyi Ferenc | V.Tóth Gábor | Vámosi Tamás | Varga Pál | Várkonyi János | Verebes Tünde | Walter Gábor | Wilhelm Éva | Zámbory Gábor |
IMPRESSZUM | JOGI NYILATKOZAT
SZV Szín-Vonal Festmény Galéria - created by Innovative Technologies Kft.